Digital health solutions during and after the COVID-19 epidemic

Orv Hetil. 2025 Mar 9;166(10):377-384. doi: 10.1556/650.2025.33243. Print 2025 Mar 9.

ABSTRACT

Bevezetés: A COVID–19-világjárvány előtt a digitális egészségügyi megoldások elterjedését szabályozási és stratégiai hiányosságok is akadályozták, a pandémia idején azonban a digitális eszközök gyors bevezetése szükségszerűvé vált. Ezen időszak után már rendelkezésre állnak a szabályozási feltételek Magyarországon is, amelyek a digitális egészségügyi megoldások használatát támogatják, ugyanakkor az alkalmazásuk iránti kényszer csökkent. Célkitűzés: Két országos reprezentatív lakossági kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a COVID–19-járvány milyen hatással volt a lakosság digitális egészségügyi megoldásokkal kapcsolatos használati szokásaira, attitűdjeire és igényeire. Módszerek: Két országos reprezentatív lakossági felmérés eredményeit hasonlítjuk össze. Az első felmérést 2021 októberében, a COVID–19-járvány idején végeztük 1500 fő telefonon történő megkérdezésével, míg a második felmérést 2024 februárjában 1000 fő online kérdőíves megkeresésével. Mind a két minta nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a magyar felnőtt lakosságot. Az adatgyűjtést mindkét felmérés esetében az Ipsos Zrt. végezte. Eredmények: A két lakossági felmérés eredményei alapján az internetes egészségügyi információkeresés gyakorisága és módja jelentős változásokon ment keresztül. Azok aránya, akik egyáltalán nem keresnek információt az interneten, tovább csökkent. Az egészségügyi célú internethasználat során a weboldalak népszerűsége nőtt, míg a blogok, a podcastok és a közösségi platformok iránti érdeklődés csökkent. A digitális egészséggel kapcsolatos lehetőségek ismertsége és használata szintén növekedett, különösen az online időpontfoglalás, az egészségügyi adatok megosztása és a közösségi média használata terén. Az ellátás hatékonyságával kapcsolatos pozitív vélemények enyhén csökkentek, míg a technológiai frusztrációval kapcsolatos aggodalmak enyhültek. Következtetés: A COVID–19-járvány elmúltával megjelentek a digitális egészségüggyel kapcsolatos szabályozások, a lakosság körében pedig megszokottá vált a digitális egészségügyi technológiák használata. A digitális technológiák ismertsége és használata szignifikánsan növekedett, különösen az online időpontfoglalás, az e-recept és a viselhető eszközök esetében. A digitális eszközök használatának potenciális hátrányai iránti aggodalmak mérséklődtek, míg az előnyök iránti elvárások nem változtak jelentősen, ami reálisabb megítélést jelez. A páciensek digitalizációs igénye mára az ellátás szerves részévé vált, támogatva a tudatosabb, aktívabb szerepvállalást a gyógyulási folyamatban. Orv Hetil. 2025; 166(10): 377–384.

PMID:40057836 | DOI:10.1556/650.2025.33243